Elgondolkozták már azon, hogy vajon mitől fekete a mák? Tudtad, hogy a mák tartósítja a csontokat? Hogy a világ egyik legegészségesebb növénye? Hogy a néphit szerint gyógyította a vakon született csecsemőket? Hogy spirituális hatásaiért mindig is alkalmazták a boszorkányok és a varázslók? Sok egyéb érdekes és hasznos információt megtudhatsz a mákról.

A mák az egyik legrégibb egyéves növény. De milyen növényt is illetünk ezzel a névvel?

A mák a boglárkavirágúak rendjébe tartozó mákfélék családjának névadó nemzetsége. A mák virágzásakor a csészelevelek lehullnak. A magház gubóterméssé fejlődik, amelyben sok apró mag található. Ezt ismerjük mi mákmagként.

Fajai Eurázsia, Afrika és Észak-Amerika mérsékelt és hideg égövi területein honosak. Általában fagytűrők. A nemzetség több faját (pipacs, alpesi mák, keleti mák, izlandi mák) dísznövénynek ültetik. Vannak olyan változatok, amelyeket kimondottan kertészeti célokra nemesítettek ki.

A kerti, étkezési mák fontos élelmiszernövény. Gubója alkaloidákat tartalmaz, ezért az ópiumgyártás alapanyaga.

A görögök és rómaiak gyakorta mézzel keverve fogyasztották a mákot. Indiában az előbbieken kívül méregként és ellenméregként is alkalmazzák.

Magyarországon a karácsonyi és a húsvéti ünnepi asztalokon foglal el előkelő helyet, de a mindennapi étkek között a mák sokféle variációival találkozhatunk: a mákos guba, a mákos tészta, a mákos bejgli, a mákos rétes, a mákos fagylalt, a mákos palacsinta és számos sütemény népszerű alkotóeleme. A forrázott máktöltelék mézzel vagy édesítőszerrel, reszelt citromhéjjal ízesítve, mazsolával és gyümölcsökkel dúsítva, alkalmasint lekvárral kiegészítve isteni csemege készíthető belőle.

A mák szimbólumrendszere igen gazdag. Kínában az érzéki gyönyörrel állt kapcsolatban. Az asszíroknál a néphit az örömmel hozta összefüggésbe. A görögöknél az alváshoz és a túlvilághoz kapcsolódik. A mák a magja miatt a bőség egyik szimbólumának számított.

A fecskéről úgy tartották, hogy összegyűjti a mák nedveit és gyógyítja a vakon született csecsemők látását, illetve éppen ezért a fecskefűről úgy tartották, hogy a szembetegségekre jó.

Más megközelítésben mágikus ismérveket tulajdonítottak a máknak: a termékenységre ható és a ráolvasásoknál is hasznosítható energiái vannak. Azon pedig senki nem fog meglepődni, hogy a jövendőmondók is előszeretettel fogyasztották a mákot. (Nem a mák főzetére gondolok.) A boszorkányságban elsősorban füstölőszereket készítenek belőle.

Fontos megemlíteni, hogy a mákmag önmagában egy abszolút mértékben egészséges és ártalmatlan élelmiszer. A mák méltán szerepelhet az egészséges étrendben. A táplálkozástudomány szerint az egyik legegészségesebb növény. Tápanyagtartalma önmagáért beszél.

100 g mákra vetítve

• Energiatartalma: 537 kcal
• Fehérje: 20,5 g
• Szénhidrát: 23,9 g
• Zsír: 38,2 g zsír
• Vitaminok: B1-, B2-, B3-, B6-vitamin
• Ásványi anyagok: főként kalciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz. (A nagy vasatomoktól nyeri a fekete színét.)

A mák mindig is gyógynövény volt. Fertőtlenítő, érzéstelenítő és fájdalomcsillapító hatása közismert volt már évezredekkel ezelőtt is. A mákolaj pedig kifejezetten jó a csontritkulásra.

Gyógyhatásai között még ki szokták emelni, hogy csillapítja a köhögést és oldja a görcsöket.

A mák éretlen gubójának szárított nedve az ópium. Ennek hatásai nem csak a gyógyítás során kamatoztathatók, hanem mámort keltő, hedonista célokra is használhatók. 2006. január 1-től a fehérvirágú mák drognak minősül.

A zöld termés – mákgubó – felvágása révén képződő, megszilárduló „tejnedv” a természetes ópium, mely 25-féle alkaloidot tartalmaz. A mákgubóban található egyik legértékesebb hatóanyagot, a morfiumot 1805-ben különítették el, azóta is a fájdalom érzetének csökkentésére alkalmazzák. A morfium előállítását a magyar Kabay János találmánya forradalmasította az 1920-as években. Ő egy olyan eljárást dolgozott ki, amelynek köszönhetően nemcsak a zöld mákgubóból, hanem a csépelt mákszalmából is jó hatásfokkal lehet hatóanyagot kivonni. A legnagyobb máktermelő országok: India és Törökország.

Szlovákiában egyszer egy temetőnyi sírt kellett exhumálni. A feltárók legnagyobb megrökönyödésére az elhunytak csontjai teljesen épek voltak. A kutatók nyomába eredtek ennek a rejtélynek. Végül kiderítették, hogy a helybéliek rendszeresen, majdnem minden nap fogyasztottak mákot, mivel a falucska a máktermesztés egyik állomása volt. Hihetünk-e ennek a felfedezésnek?

Úgy tűnik, hogy a későbbi tudományos vizsgálatok és tesztek megválaszolták a kérdést. Ugyanis azt a meglepő eredményt hozták, hogy a mák olajában található jelentős mennyiségű foszfor hatására roppant hatékonyan szívódott fel és épült be a tesztalanyok csontjaiba a kalcium.

A szlovákiaihoz hasonló esettel máshol is találkoztak már a régészek és az orvosok. Egészségi állapotunktól és hajlamainktól függően érdemes rendszeresen mákot fogyasztanunk.